Aug. 9-én vitafórumot tartottak Kisjenőn a magyar nyelvű oktatásról Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő és Nagy Gizella RMDSZ oktatási alelnök jelenlétében. A szülők sérelmezték, hogy egyes tantárgyakat magyar pedagógus hiányában románul tanítanak. Mások Kisjenőn magyar nyelvű elemi beindítását sürgették. Bíró Margit iskolaigazgató az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva kétkedésének adott hangot a kisjenői és az erdőhegyi magyar nyelvű elemi párhuzamos működtetésével kapcsolatban. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: az iskolabuszokat az Oktatásügyi Minisztérium kifizeti, de nem működteti. Ezt a helyi érintett önkormányzatnak kell megoldania. /Balta János: A magyar oktatásról Kisjenőben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2002. augusztus 22.
Kisiratoson készül a tájház. A ház bútorzatát a Kása Antal gyűjtéséből származó, múlt évezredbeli falusi bútorokból állítják össze. /Balta János: Kisiratoson alföldi magyar tájház készül. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./
2002. október 1.
Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2002. október 5.
Máriaradnán kilenc ferences szerzetesjelölt tett egyéves hűségfogadalmat. Pál Leó, a Szent István Ferences Tartomány provinciálisa emlékeztetett, hogy 1949-ben 200, jelenleg pedig alig 60 ferences szerzetes működik Erdélyben. E létszámcsökkenés érthető, hiszen 40 évig új szerzeteseket nem lehetett felvenni, a rendszerváltáskor pedig a meglévők igen idősek voltak. Nehezen indult be a szerzetesképzés. A ferences jelöltképzést Csíksomlyón szervezik meg, ahol a jelöltek eltöltenek 1-2 évet, amíg alkalmasak lesznek a noviciátus elkezdésére, amit Magyarországon, Szécsényben tehetnek meg. A növendékek tanulmányaikat Szegeden folytatják, ahol egyesek teológiát tanulnak, tehát papok lesznek, mások viszont laikus testvérekként a rendi életet gyakorolják. /Balta János: Példával kell szolgálnunk hivatástudatból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./
2002. november 12.
Nov. 9-én jótékonysági bált szerveztek az erdőhegyi általános iskola magyar tagozata számára Kisjenőn, a katolikus plébánia udvarán lévő ifjúsági házban. A Tini Mixt diákzenekar is bekapcsolódott. Az iskolának a meglévő két számítógép mellé szüksége volt egy nyomtatóra, valamint egy fénymásolóra. Kisjenő-Erdőhegyen a rendezvény sikeres volt. /Balta János: Kellemest a hasznossal Kisjenőn. A vártnál több volt az adomány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2002. november 18.
Nov. 17-én felavatták Aradon az arad-belvárosi újjáépített magyar baptista imaházat. Dr. Vass Gergely lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket, köztük Gyurkócza Aranka lévita lelkészt a belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet részéről, Baracsi Levente református lelkipásztort és Bálint Pál lelkipásztort Temesvárról. Az ünnepségen elhangzott Dsida Jenő Psalmus hungaricusa. /Balta János: Híveim, vegyük birtokunkba Isten házát! Felavatták az arad-belvárosi magyar baptista imaházat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./
2002. november 23.
Borossebesen a református hívek jelentős önkéntes munkával, anyagi támogatással teljesen felújították, kibővítették a parókiát, hogy saját lelkészük legyen. Balla Sándor református lelkipásztort aug. 1-jétől kinevezték a helybeli egyházközségbe. Balla Sándor tudja, hogy az alapokkal, az anyanyelvű oktatás megszervezésével kell kezdenie. Eddig 7-8 gyermek jelentkezett. Borossebesen mindössze 90 református van, Bokszegen pedig 6 család. /Balta János: Saját lelkészük van a borossebesi reformátusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./
2002. december 7.
Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2003. február 8.
Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2003. február 24.
Febr. 22-én Nagyenyeden hivatalosan is felavatták a Nyugati Jelen már működő helyi szerkesztőségét. Böszörményi Zoltán főszerkesztő /és a lap mecénása/ hangsúlyozta, hogy március elsejétől egy kinézetében szebb, tartalmában gazdagabb lapot olvashatnak az előfizetők. Balta János lapigazgató hangsúlyozta, hogy ez a ház a Fehér megyei magyarságé, ahova bármikor be lehet majd térni, segítséget kérni. Itt többek között eme vidék számára hiányzó magyar nyelvű könyveket lehet majd vásárolni, képkiállításokat, különböző közösségi programokat lehet majd szervezni. Az enyediek közül Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár, a szerkesztőség külső munkatársa úgy értékelte: a nagyenyedi "kövekből felsugárzó alapra épül ma, itt, Erdély központjában egy újabb bástya a meglévők mellé". /Papp Gy. Attila: Szerkesztőséget avatott a Nyugati Jelen Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2003. május 10.
Van-e a magyar kormánynak működőképes stratégiája a szórványmagyarság gondjainak felkarolására? - tette fel a kérdést a lap munkatársa Szabó Vilmosnak, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkárának. A határon túli magyarság boldogulását a szülőföldjén próbálják előmozdítani, válaszolt az államtitkár, hozzátéve, az európai uniós csatlakozással lát perspektívát a szórványvidékek felzárkózására. Azon dolgoznak, hogy a Romániában megépülő autópályák, a kistérségi projektek a szórványvidékek felé is elvigyék a magyar tőkét. Hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormány fokozott felelősséget vállal a határon túli magyarságért, a szórványkérdés kezelésének pedig kiemelt figyelmet szentel. /Balta János: Európa a tiéd is? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2003. május 19.
A helyi szerkesztőség fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelte máj. 16-án a Nyugati Jelen temesvári munkaközössége Balta János vezérigazgató és Sipos János, a temesvári szerkesztőség vezetője részvételével számba vették az eltelt két év eredményeit. /Kétéves a temesvári szerkesztőség. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2003. május 24.
Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2003. május 27.
Máj. 25-én, vasárnap beszélgetésre hívták borossebesi olvasót a Nyugati Jelen szerkesztői.Kiderült, hogy Borossebesen hivatalos magyar nyelvű oktatás évtizedek óta nincs, a hetvenes évek közepéig létezett fakultatív oktatás, de ez is megszűnt. A jelenlévők egyhangúlag kijelentették: igénylik a magyar nyelvű oktatást, legalább a fakultatívat állítsák vissza. Balla Sándor református lelkész elmondta: a templomban ezt már kihirdette, de eredménytelenül, mert csak két szülő jelentkezett. Most viszont megígérte, személyesen meglátogatja a szóba jöhető magyar családokat, s rövid időn belül összeállít egy listát a gyermekekről. Balta János lapigazgató megígérte, hogy a lap támogatja a borossebesieket. Volt, aki a Duna Televízió adását hiányolta a kábelszolgáltatótól. Borossebesen körülbelül 100 magyar család él. Az elrománosodás megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ráadásul a közösségen belül sem teljes az egyetértés. /Irházi János: Egy igazi szórvány. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2003. május 31.
Aradon külön útra tért a magyar társulat és a színházalapításra létrehozott alapítvány.Kenyértöréshez vezetett az Aradi Magyar Színház megalapozásán fáradozó különböző csoportok ellentéte. Miközben a színház alapítását kezdeményező színész és társulata Nádas Péter Temetés című darabjának bemutatására készül, az aradi Jelen Házban a simonyifalvi iskolások néptáncműsorát nevezték ki a színház évadzáró előadásának. - Hát ez nem tudathasadás? - kérdezte Tapasztó Ernő fiatal színész. - Hogyan lehet évadzáró színházi előadásnak tekinteni egy többnyire elemi iskolásokból álló néptánccsoport műsorát? Úgy, hogy a hírt Böszörményi Zoltán lapja közli, aki az Aradi Magyar Színház megteremtőjének tekinti magát, noha nincsen színtársulata. Tapasztó Ernő pártfogója, Nótáros Lajos tanár elmesélte az aradi magyar társulat megalakításának történetét. Nótáros kétszer felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, s ha nem is vették fel, a színház szívügye maradt. Tapasztó Ernő jelezte, hogy hazajönne a békéscsabai színháztól. Tapasztó Ernő hívására két békéscsabai színész, Kohut Manyi és Bodor Richárd is vállalta, hogy a nyári hónapokra Aradra költözik, és itt is bemutatják otthoni produkciójukat. A tervnek a Nagyváradon játszó, de szintén aradi származású Simon Mátyást is sikerült megnyerni. A Federico Garcia Lorca szövegek alapján összeállított Don Cristobal és Donna Rosita tragikomédiája színpadra állításához azonban némi pénzre és valamilyen jogi keretre is szükség volt. Tapasztó ekkor kereste meg Böszörményi Zoltán vállalkozót, akit minden magyar kulturális ügy pártfogójaként, első számú mecénásként ismernek nemcsak Aradon. Böszörményinek megtetszett az ötlet. A színészek rendelkezésére bocsátotta a kulturális központként működő, általa építtetett Jelen Ház nagytermét. Abban állapodtak meg, hogy Tapasztót a Nyugati Jelen kulturális referenseként alkalmazza. A próbák Nótáros irányítása alatt kezdődtek el, aki Tapasztó kérésére végül vállalta a rendezői feladatot. Bejárták a környező magyar falvakat, és mindenütt sikert arattak. A kiszállásokhoz a Nyugati Jelen biztosította az autókat, ezek egyike volánjánál pedig Balta János, a lapot kiadó Concord Media Részvénytársaság igazgatója ült. A magyar színház ügyének az aradi román társulat tagját, Lovas Zoltánt is sikerült megnyerni, aki magyarul is bemutatta a korábban románul játszott egyszemélyes előadását. A sikereken felbuzdulva a társulat elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy olyan produkciót is bemutasson, mellyel immár a szakma elismerését is elnyerheti. A választás Nádas Péter Temetés című drámájára esett. A bemutatót június 15-ére tűzték ki. A rendezést ezúttal is Nótáros vállalta. Ehhez már komolyabb befektetésre lett volna szükség. Balta János azonban leszögezte: a szórványban könnyű, szórakoztató darab kell. Olyan, amivel körbe lehet járni a falvakat. Kezdetben a kalapozásból összegyűlt pénzt Tapasztó Ernő osztotta szét a társulat tagjainak. Elkezdték szervezni az Aradi Magyar Színházért Alapítványt. Tapasztó neve kimaradt az alapítók sorából. Versenyvizsgát hirdettek meg a színházigazgatói állás betöltésére. Balta János elmondta, hogy Tapasztóval és társaival az első pillanattól nehéz volt együttműködni. A kiszállások rendre a kocsmában kezdődtek. A társulat pedig egyre népesebb volt. A végén már zenekart is akartak vinni magukkal. Nem lehetett őket fegyelmezni. Az ellentétek oda vezettek, hogy Tapasztó április közepén benyújtotta a felmondását a Jelen kulturális referensi állásából. Időközben megegyezett a városi kultúrház vezetőjével, hogy az intézmény keretében tovább működhet a társulat. Tapasztó Ernő később kérte a városi tanácsot, hogy az előirányzott pénzt ne az Aradi Magyar Színházért Alapítványnak, hanem a Városi Művelődési Háznak utalják át. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pedig immár a városi kultúrház fejléces papírján pályázott egy Carlo Goldoni-darab színpadra állításának támogatására. Május 8-án Budapesten támogatandónak ítélték a pályázatot, és 900 ezer forintot ítéltek meg rá. Míg Nótárosék a június 15-i bemutatóra készülnek, Balta János elmondta, több frissen végzett színésszel is tárgyaltak már, és azt remélik, hogy hat vagy hét tagú fiatal társulattal indítják a következő évadot. A fiataloknak lakást és méltányos fizetést ígérnek. Mindenképpen színházat csinálnak, közölte Balta János igazgató. /Gazda Árpád: Ki építi és ki ássa el az aradi színházat? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2003. július 31.
Szeibert András a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket összefogó HÁLÓ mozgalom egyik megálmodója kifejtette, vallásszociológiai felmérések igazolták, hogy a magyar katolikus egyház szigetvilágot képez: vannak lelkiségi mozgalmak, nagyszerű közösségekből felépülő plébániák, amelyek között azonban alig létezik valamilyen kapcsolat. Szükségesnek tartotta egy összetartó háló, összekötő híd létrehozását. Manapság nem megfélemlítéssel, a papok bebörtönzésével vagy áthelyezésével bomlasztják a vallásos közösségeket, hanem a tévében folyó szappanoperákkal, ízléstelen reklámokkal. Az iskolában és a családban bekövetkezett értékrendváltozás nagymértékben kihat a vallásosságra is. Erdély délnyugati részében kevés hídfőállásuk van. Aradon immár egy éve, május óta pedig a temesvári katolikus fiatalokkal is szoros kapcsolatuk épült ki. A Kárpát-medence 1000 közösségével állnak kapcsolatban 13 évi munka eredményeként. Szeibert András hozzáfűzte: az asszimilációt azonban csak akkor lehetne hatékonyan megfékezni, ha a státustörvényt az eredeti változatában alkalmazták volna. A szeged-csanádi egykori egyházmegye egy klasszikus európai régió, amelyben komoly pályázati lehetőségek rejlenek. Egy-egy ilyen régióban szeretnének beindítani 2-3 mintavállalkozást, ahova minimális pénzzel, kapcsolati, azaz tudástőkével szállnának be. Hosszú távon a HÁLÓ-hoz kötődő vállalkozások is részét képezhetik olyan anyagi forrásoknak, amelyeket vissza lehet forgatni a közösségépítő és -mentő folyamatok támogatására. A HÁLÓ tehát Dél-Erdélyben is megtartó erő lehet. /Balta János: Megtartó erő lehet a HÁLÓ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./
2003. augusztus 18.
Majláthfalván az egész falu megmozdult hétvégén. Kettős ünnepet ültek a majláthiak. Immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a korábban Majláthi Vasárnap elnevezésű és mára Hétvégévé terebélyesedő rendezvényt. Aug. 16-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a majláthi iskolaépület, amit most is a falu állított helyre. Először Bányai Eliza tanár, iskolaigazgató beszélt. Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes átadta Sipos György agrármérnöknek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei szervezetének oklevelét, amellyel a majláthi vállalkozónak - az iskola felújításában vállalt munkájáért is - a tiszteletbeli pedagógus címet adományozta. Az ünnepi mise után szentelték fel a falu zászlaját, amelynek kisebb változatát Bányai Eliza igazgatónő átadta a francia testvérfalu, Mauves képviselőjének. Leleplezték az iskola folyosóján az épület fennállása századik évfordulójának tiszteletére készült márványtáblát, majd megnyílt Cociubanné Czank Veronika festőművész akvarellekből és olajfestményekből álló kiállítása. A majláthi származású művésznő a Csiky Gergely Iskolacsoport rajztanára. Balta János, a Concord Media Rt. igazgatója mutatta be Jankó András rendőr alezredes Bűnözők és áldozatok című, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét. /Karácsonyi Zsolt: A falu kettős ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2003. szeptember 1.
Aug. 30-án választmányi ülést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András megyei elnök, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke ismertette a szobor körüli legújabb fejleményeket, illetve az október 6-i programot. Az aug. 19-i tévéadás felkavarta az indulatokat, mivel azonban a visszaállításhoz szükséges valamennyi engedélyt törvényesen bocsátották ki, a munkálatok folytatódnak. Szeptember végére a szobor felállításra készen fog állni. Az október eleji program: okt. 4-én a szabadságharc hőseire emlékeznek; 5-én 15 órakor a Szabadság-szobor ünnepélyes leleplezése; 6-án délelőtt emlékező szentmise a minorita templomban, délután koszorúzás a Vesztőhelyen. Tokay György parlamenti képviselőt leszögezte, még a legszélsőségesebbek sem szeretnék, ha ország-világ talibánokként ismerné meg őket. Tokay harciasan beszélt: "a Szabadság-szobor felállítását befejezett tényként kezelem, mert ha Aradon békés eszközökkel, egyetértésben meg tudjuk oldani, nincs az az Atyaúristen, aki Bukarestből meggátolhatná! Amíg állni nem látjuk a szobrot, egy pillanatig sem ülhetünk a babérjainkon, akár radikális módszerekre is fel kell készülnünk!" Tárgyaltak az oktatásról is. Aggasztó a megyei magyar nyelvű oktatás helyzete, amit előbb Nagy Gizella oktatási alelnök, majd Matekovits Mihály ismertetett. Előbbi az ijesztően fogyatkozó diáklétszámra hívta fel a figyelmet: az elmúlt tanévben Aradon 563 magyarul tanuló általános iskolás létszáma a 2004/2005-ös tanévre előreláthatóan 470-re, míg a megyében a tavalyi 997-ről három év alatt 944-re csökken. A helyettes főtanfelügyelő a magyarul oktató pedagógusok csappanását emelte ki. A megyében az elmúlt tanévben 236-an oktattak magyar nyelvű intézetekben, további 85 katedra várja a jelentkezőket. /Balta János: Választmányi ülést tartott az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2003. november 8.
Váradi Sándor református lelkipásztor egy éve szolgál Kisperegen. Elmondta, hogy lelkileg elhanyagolt gyülekezetet talált itt. Elhatározta a falu alapítása 225. évfordulója megünneplését. A gyülekezet egy emberként állt az ügy mellé. Az ünneplés hagyományteremtő szándékkal történt.- A lelkész úgy érzi, megszületett egy összetartó, aktív tagokból álló gyülekezet. Szondy Géza Szondy Géza: Kispereg története című munkájából megtdta, hogy Kispereg lótenyésztő község volt. Ezért kezdte a lovasbemutató megszervezését. Ha ez tudatosodik a kisperegiekben, megalapozhatják a falu felvirágzásának a feltételeit. /Balta János: Isten kegyes a kisperegiekhez. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2003. december 9.
Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2003. december 16.
Bélzerindi olvasóikkal találkoztak a Nyugati Jelem munkatársai. A mintegy százkilencven lakosú színmagyar falu ifjú lelkésze, Futó Ferenc elmondta, hogy a bélzerindiek többsége egyelőre nem lát sok hasznot az állattartásban. Tanász István szerint az eddigi felvásárló most Magyarországról hozza a disznóhúst, mert állítólag ott még olcsóbb. De nem csak az állattartás nem jövedelmez, a növénytermesztésbe befektetett pénz és munka sem térül meg. A falu kiöregedőben van, az elemi iskolába négy gyerek jár, az óvodába pedig öt, s félő, hogy a következő években utánpótlás miatt megszűnik a magyar oktatás. Sokan eladják földjüket, hektáronként potom ötmillió lejért. Többnyire az olaszok fektetik pénzüket a földbe, hiszen ha Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, felértékelődik a most értéktelennek tűnő föld. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ne adják el földjeiket a bélzerindiek, hiszen azé a haza, akié a föld. /(Nagyálmos): Ne adjuk el földeinket. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./
2004. január 6.
Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2004. március 6.
Horváth Jánost választották a Szent Erzsébet minorita rend tartományfőnökévé és az aradi minorita rendház főnökévé is. Horváth János 1967-ben, a Bákó megyei Kalagorban született, ahol jelenleg is a csángó-magyar nyelvet beszélik. Az állam nyelvével az óvodában kezdett megismerkedni. Heten vannak testvérek, közülük hárman apácák, mindnyájan magyarul beszélnek. A csángó-magyar kultúra iránt egyre több nyelvész érdeklődik és ő büszke arra, hogy ezt a kincset a magáénak tudja. Aradon kívül Lugoson, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Kézdivásárhelyen is vannak minorita rendházak. /Balta János: Isten szolgálatra rendelte. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2004. március 22.
Márc. 20-án tartották az RMDSZ Arad városi szervezetének jelöltállító küldöttgyűlését, amelyen a 83 küldött közül 70 jelent meg. A jelöltek bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket. Végül Bognár Levente kapta a legtöbb szavazatot. /Balta János: Listavezető Bognár Levente. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2004. március 31.
Bella Zoltánt és mennyasszonya, Kovács Hajnal tanítónő a kisiratosi cserkészmozgalom lelke. Játékos programokat, vetélkedőket szerveznek a 7-14 éves gyermekeknek kultúra, hagyományőrzés, népdalok, turisztikai játékok és más témában. Kisiratoson 30 gyermek jelentkezett a cserkészcsapatba. Szombat délutánonként találkoznak. /Balta János: Cserkészmozgalom Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2004. április 17.
Baróti László Sándor nyolc éve igazgatója a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumnak, amelynek elődje Erdély legrégibb iskolája volt. Már a XII. században működött egy káptalani iskola, amelyet 1578-ban a jezsuiták újraalapítottak. Így lett belőle jezsuita gimnázium, majd királyi, illetve státus-gimnáziumként működött 1948-ig, amikor feloszlatták, majd román tannyelvű iskolává alakították. Dr. Faragó Ferenc tudós főpap kijárta a román szerveknél, hogy magyar nyelven teológia profilú iskola működhessen. Megtűrt, de el nem ismert kántoriskolaként a püspöki palota egyik szárnyában működött a rendszerváltásig, amikor az itt szerzett érettségi diplomákat visszamenőleg is elismerték. 1993-ban amerikai támogatással elkezdték a jelenlegi iskola építését, amelyet 1995-ben szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Az iskolának jelenleg 105 diákja van négy osztályban, többségük a Székelyföldről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a magyar kulturális élet. /Balta János: Erdély legrégebbi magyar iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2004. május 10.
Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2004. május 15.
Kóródi Kiss Ibolya második éve a miriszlói református egyházközség lelkésze, 290 református lelki gondozását végzi. A gyülekezet templomjáró. Vasárnapi az istentiszteletre 60-70-en eljárnak. Az elemi iskolában összesen 11 tanulójuk van, számukra hetente egyszer tart vallásórát, három csoportban. Az óvodai csoport 14 gyermekkel működik. Megszűnhet a helyi magyar elemi, mert több szülő gyermekét Nagyenyedre viszi. /Balta János: Kicsi, de életképes gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2004. május 18.
Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2004. július 7.
A július végén megrendezendő Kisiratosi Napokra történő felkészülés jegyében néhány férfi elhatározta: létrehozzák a helybeli citerazenekart. Most tartották a zenekar első próbáját. /Balta János: Hagyományélesztés Kisiratoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./
